2013. december 22., vasárnap

Hóember, ugrószarvas

Van-e égősorod, van-e égősorod? Hogy ne lenne, mutatott be a szomszéd diplomata, és szokásától eltérően már advent második hetében felállította terasza asztalán a szilveszteri hóembert. Rövidülnek az évek, innen kezdhetjük újra.
a tél, a tél, a december. ahogy részegen rádörmög a vidékre. a medve nem játék, az élet nem jaj de jó a habos sütemény. a karaván halad, a koravén marad, ha falra fested a kertek alatt járót.

a keskeny zsákutcánk jegén kocsijával bekorcsolyázó diplomata se tudja ijedtében, milyen csillagot válasszon-kívánjon majd az utolsó óraütés után: azt az olcsó kéklánggal csábító rubinvöröset, vagy azt a szédítően körbeforgó tizenkettőt a kék boldogság álombéli vásznán. vagy egyiket se, elégedjen meg azzal, milyen pompás műanyag ugrószarvast sikerült szerelnie a sasliksütő fölé emelt székelykapu tetejére.