Ébredés

Megtapogatnak a fények hajnalonta. Körben jégablak.
	Naponta kísérlem meg újrakezdeni. Ugyanabban az időpontban. Három óra tízkor még nem is dereng. Csak a szomszédos épület bizonytalan sugarai segítik eszmélésemet, mégis egyre éberebben veszem tudomásul, hogy kiüresedésem visszafordíthatatlan. Hiába gyújtok lámpát, tolom az orromra szemüvegem, olvasok magamnál gyámoltalanabb miami bevándorlókról, hiába időzöm a keleti parton, nem ismerem a nőt, aki testemből idegen történetekbe menekül az alvás elől hajnalonta. Ha citruskereskedő lennék, alapítanék egy várost, ahol mindent újra lehetne kezdeni. Ha olyan elszánt volnék, mint Julia Tuttle, nem ébrednék fel minden nap pontban három óra tízkor. Hiába lenne álmomban városom a keleti parton, ébredés után nem emlékeznék rá.