Hóember, ugrószarvas

Van-e égősorod, van-e égősorod? Hogy ne lenne, mutatott be a szomszéd diplomata, és szokásától eltérően már advent második hetében felállította terasza asztalán a szilveszteri hóembert. Rövidülnek az évek, innen kezdhetjük újra.
	a tél, a tél, a december. ahogy részegen rádörmög a vidékre. a medve nem játék, az élet nem jaj de jó a habos sütemény. a karaván halad, a koravén marad, ha falra fested a kertek alatt járót. a keskeny zsákutcánk jegén kocsijával bekorcsolyázó diplomata se tudja ijedtében, milyen csillagot válasszon-kívánjon majd az utolsó óraütés után: azt az olcsó kéklánggal csábító rubinvöröset, vagy azt a szédítően körbeforgó tizenkettőt a kék boldogság álombéli vásznán. vagy egyiket se, elégedjen meg azzal, milyen pompás műanyag ugrószarvast sikerült szerelnie a sasliksütő fölé emelt székelykapu tetejére.

Revolúcijá

Nincs könnyű dolga a tüntetések szervezőinek, majd minden napra esik valamilyen egyházi ünnep. De reggeli szellőztetéskor, a nyitott ablakon beszüremlő hangokból rendre megtudom, ma éppen ki a nyerő.
	én veled vagyok de te ne légy ővele. halleluja. én ellene vagyok és te is légy ellene. halleluja. mi együtt megmutatjuk és mutassátok meg ti is. halleluja. ti legyetek velünk de mi lehessünk ellenetek ha ővelük összeálltok. halleluja. ha őket elkergetjük akkor ti már nem kergethettek el minket. halleluja. ha mi az ő helyükben lennénk akkor ti is ellenünk lennétek. halleluja. ha ti a helyünkben volnátok akkor ők nem kímélnének titeket. halleluja.  ha ti nem volnátok akkor őket nem kellene elkergetni. halleluja. ha ők nem volnának akkor mi titeket kergetnénk el. halleluja. ha mi nem volnánk akkor senki sem kergethetne el minket az ablak alól. halleluja.